Utolsó bejegyzésem óta számos esemény történt, így itt az idő, hogy megosszam ezeket. Mind közül a szőlészeti fronton van talán a legtöbb izgalom. Időrendben haladva áprilisban a bogácsi Gyűr dűlőben ajánlottak a figyelmembe egy szőlőt, amit ki lehetne bérelni. A terület két részből áll, egyik fele egy elhanyagolt állapotban lévő Hárslevelű, míg a másik része ennél is lényegesen lepusztultabb és Olaszrizling maradványok vannak benne. Éppen rügyfakadás előtt voltunk és befejeztük a saját ültetvények metszési és lekötési munkáit, tehát képletesen hátradőlős állapotba jutottam. A területet bejárását a Hárslevelűvel kezdtük, látszott, hogy nettó 4-5 nap kelleni fog kb. 4 emberrel, hogy gatyába rázzuk a területet, ami az erőforrásaink ismeretében nem kevés idő. Oszlopok dőlve, huzalok lógnak, vadhajtások méteres hosszban a talajon és sikerült úgy 6-7 rovart eddig azonosítani a területen, melyeknek nem kellene ott tanyázniuk. Az 1975-ös telepítési év nyomott nálam a legtöbbet a latban, meg a közelgő Furmint telepítés, hiszen olyan a két fajta egymás mellett, mint Starsky és Hutch. Külön-külön is egyéniség, de együtt talán még hatékonyabb csapat. Átérve a terület olaszrizlinges részébe a látvány sokkoló volt, lelki szemeim előtt azonnal vörös lámpák villantak fel, STOP-táblák és hangos szirénák kíséretében. Még a tulaj is azt mondta, hogy ki fogja vágni, mást már úgysem lehet vele kezdeni. Mondanom sem kell, hogy elvállaltam a terület bérlését Olaszrizlinggel együtt. Néhány hónap távlatában a hárs kimondottan jól néz ki és az olasz is túléli az évet (képen az Olaszrizling már pár hónap művelést követően). A jövő tavaszra jó eséllyel azt a részt is gatyába lehet majd rázni. Beindult emellett a Baglyos-dűlőben is egy új Olaszrizling terület és a Galagonyásban egy új Rizlingszilváni. Az ültetvényméret ezzel immáron 3 hektárra emelkedett, ha a Vén-hegy Cabernet Franc öcsémmel közös művelését is ide számolom, szóval van már mire nézni.

Elkezdődött az idei évben az ökológiai művelés és annak ellenére, hogy nem ideális az évjárat növényvédelmi szempontból, eddig egészen jól festünk. Persze itt fontos szerepe van a zöldmunkáknak, amivel ebben az évben különösen jól haladtunk, köszönhetően a három váraljai asszonynak. Rozika, Terike és Marika alkotja a különleges egységet, nagy szerepük van a növényvédelem hatékonyságában is! Rajtuk kívül a betelepülő ragadozó rovarok érdemelnek dícséretet, akik kihasználva a rovarölőszer-mentességet és az idei évben kialakult bőséges táplálékmennyiséget, nagy számban jelentek meg az ültetvényeken. A katicák és ragadozó atkák fontos szerepet töltenek be a jövőben is, hiszen lényegében az ő feladatuk lesz a rovar kártevők szinten tartása. Ezen kívül füvesítésre kerültek a sorközök is, melyek egyrészt életteret biztosítanak a ragadozó ízeltlábúimnak, másrészt gondoskodnak a kiegyensúlyozott vízháztartásról és egyenletes páratartalomról.
2018 számomra az első fesztivál-évként vonul be a történelemkönyvbe. A Városligetben kezdtünk a Rosalia fesztiválon. Ezt követte Miskolc az Avasi Borangolással, majd Monor és újra Miskolc, a Fröccsfesztivállal. Ez utóbbi nem lett volna, ha a Bogácsi Borfesztiválon létrejön a palackos boros kitelepülés, de sajnos nem jött létre. Szomorú, de nem igazán van rá érdeklődés, így a kiállítók sem tolonganak a kitelepülési lehetőségért. A sort ismét Miskolc zárja, ahová az idén beindult Gasztroplacc nyitó napjára kaptunk meghívást. Élvezetes és fárasztó napokon vagyunk túl, de mindent kárpótol, hogy nagyon sok pozitívumot kaptunk országszerte, volt már olyan kóstoló-párosunk is, akik csak miattunk utaztak el egy adott rendezvényre. Még egy fellépést tervezünk az évre Cserépfaluban, egy kerti gasztros-boros mini fesztivált szerveztünk Patvaros Janival. Ő mint házigazda és főszervező funkcionál, a kiállító vendégeket pedig én hívtam meg. Nem kizárt, hogy a jövőben lesz folytatása a kezdeményezésnek.

Következő bejegyzésemben a várható évjáratról és a borvidéki fejleményekről fogok beszámolni, mindkettő nagyon izgalmasan alakul!